A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény

A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény

A Buddha általában a konkrét kérdésekre vagy felvetésekre válaszolt, amikor valakit személyesen tanított. Igény mutatkozott azonban arra is, hogy tanításait általánosabb megfogalmazásban összegezze. Legmélyebb fölismerését a belső békéhez vezető úton a Négy Nemes Igazságban fogalmazta meg. Ebben kimutatta, hogy a szenvedést tudatlanságunkkal és hibás ösztönzéseinkkel alapvetően saját magunk idézzük elő és ezek megszüntetésével fel is számolható. A szenvedés okainak megszűntetésének módszerét pedig Nemes Nyolcrétű Ösvény néven ismerjük. Az ösvény tartalmaz etikai alapelveket, az életünk és a tudatunk megismerésével kapcsolatos, valamint a meditációs gyakoláshoz tartozó tanításokat. Az erkölcsi szabályok betartásával kedvező körülményeket teremtünk a tanulmányainkhoz és a meditatív szemlélődéshez. A valóság mélyebb intellektuális megértése pedig támogatja a meditációból fakadó intuitív belátást. A megértés ekkor mély hatás gyakorol a viselkedésünkre, amely immár nem külső szabályok puszta elfogadásától, hanem a megértéstől és meggyőződéstől lesz pozitív, sőt éppen e megértésnek a felragyogása jelenti a nemtudás sötétségének eloszlását. Ez a megvilágosodás.

A felszabadulás útját a Nemes Nyolcrétű Ösvény jelöli ki, amely valamennyi buddhista számára követendő. A Tökéletes szemlélet (1.) révén fölismerjük a szenvedés tényét, annak okát és megszüntethetőségét. Ez nem más, mint a valóság természetének megértése, a szellemi látásmód elsajátítása. A Tökéletes elhatározás (2.) azt jelenti, hogy szakítunk az illúziókon alapuló életcélokkal és elköteleződünk az Út végigjárására. A Tökéletes beszéd (3.) tartózkodás a hazugságtól, rágalmazástól, rosszakarattól, durva beszédtől, haszontalan fecsegéstől. Igazmondás, lényegre törő fogalmazásmód; a barátságot, összhangot elősegítő beszéd; szelídség és mások iránti türelem. A Tökéletes cselekvés (4.) olyan aktivitás, amelynek során tartózkodunk az öléstől, a javak önkényes elvételétől és a pazarlástól. A kedvesség és együttérzés kifejlesztése, a jóakarat gyakorlati alkalmazása. Becsületesség és tisztelet mások és javaik iránt, megelégedettség, mértékletesség, nagylelkűség. A tökéletes cselekvés megelőzi, illetve elkerüli az olyan szexuális kapcsolatot, amely másnak fájdalmat okoz. A Tökéletes megélhetési mód (5.) jegyében tartózkodunk az olyan foglalkozásoktól, amely más lényeknek kárt okozhatnak. Például nem kereskedünk fegyverrel, alkohollal, kábítószerekkel. Törekszünk a szorgalmas és lelkiismeretes munkára, tiszteletre és figyelemre, és ez megalapozza a tisztességes üzleti életet.

Az utóbbi három elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az életünket és ezen keresztül a tudatunkat megtisztítsuk, s alkalmas tereppé tegyük a gyakorláshoz és a szellemi fejlődéshez. Ezeket erkölcsi iránymutatásokként is felfoghatjuk. A buddhizmusban az etika nélkülözhetetlen szerepet játszik a mély és nagy jelentőségű, pozitív tudati változások előkészítésében.
A Buddhához sokan fordultak segítségért, közülük jónéhányan maguk is kivonultak az erdőbe, és intenzív gyakorlásba kezdtek. Mások, jóllehet rájuk is nagy hatással voltak a Buddha szavai, visszatértek családjukhoz, és folytatták világi életüket, miközben náluk is kezdetét vette egy belső átalakulási folyamat. Ugyanis a gyakorlás hatékonysága nem attól függ, hogy milyen szerepet töltünk be a társadalomban, hogy kis- vagy nagyvárosban lakunk-e, hogy családosak vagyunk-e, vagy egyedül élünk.

Az agressziótól, hazugságoktól, lopástól való tartózkodás a harmonikus társadalmi életet szolgálja, ugyanakkor a gyakorló számára olyan környezetet alakít ki, amelyben valóban a tanulmányaira és személyiségének feltárására tud figyelni. Ha valaki állandóan összeütközésbe kerül környezetével, s folyton az emberi kapcsolataiban jelentkező problémák töltik ki tudatát, akkor képtelen lesz arra, hogy tiszta tudattal a jelenben éljen.

Az ösvény utolsó három eleme a Tökéletes erőfeszítés (6.), Tökéletes éberség (7.) és a Tökéletes elmélyedés (8.).

Az erőfeszítés hivatott arra, hogy biztosítsa a hosszú és fáradságos út végigjárásához szükséges energiát. Ez teszi lehetővé, hogy gátat vessünk a gondolatainkban feltörő szennyeződéseknek, a már meglévő tökéletlenségek elhagyjuk, jót és üdvöt előmozdító gondolatokat ápoljuk és fejlesszük. Tehát a törekvésnek elsősorban a saját tudatállapotunk megfigyelésére, ellenőrzésére és alakítására kell irányulnia. Ennek segítségével megpróbáljuk megelőzni, illetve elhagyni az olyan káros tudatállapotokat, mint pl. a rosszakarat, tompaság, aggodalmaskodás, és helyükbe állítani az éberség, nyugalom és kiegyensúlyozottság attitűdjét.

Az éber jelenlét azt jelenti, hogy a dolgokat, tapasztalatokat (a testünket, az érzéseinket, a tudatunkat és a külső jelenségeket) nem ítéljük meg, nem minősítjük, hanem egyszerűen hagyjuk azokat saját természetük szerint megjelenni. Nem vonódunk bele az eseményekbe, hanem a jelen pillanat történéseit szemléljük anélkül, hogy a saját érdekeink és nézeteink által gerjesztett gondolati társítások elfednék azokat. Ez gyakorlatilag éber tudatosságot jelent minden cselekedetünkben.

Az elmélyedés vagy koncentráció feladata az össze-vissza csapongó gondolatok és az állandóan felkavarodó érzelmek elnyugtatása. Legtöbbször nem is vagyunk tudatában annak, hogy gondolataink megállás, pillanatnyi szünet nélkül áramlanak. Annyira hozzászoktunk már ehhez, hogy szinte azonosítjuk magunkat a gondolatainkkal. Sokan nem is igazán szeretnék, ha ez a tudati fecsegés alábbhagyna, mert a csend élménye megkérdőjelezné ezt az azonosulást.

Az Ösvény elemei egymásra épülnek és egymásba ágyazódnak. Fel lehet őket úgy is fogni, mint egy hőlégballonnal való utazáshoz szükséges összetevőket:
a szemlélet adja az irányérzéket, az elhatározás a célunk elérésére irányuló szándékot. A helyes beszéd, cselekvés és megélhetési mód segítségével kidobáljuk a felesleges súlyokat a gondolából, s a helyes erőfeszítés szolgáltatja a meleg levegőt, ami levegőben tartja a ballont. Az éberség biztosítja a megfelelő körültekintést, hogy az esetlegesen felmerülő akadályokat el tudjuk kerülni, a koncentráció pedig a szükséges összpontosítást, amellyel mindezeket az összetevőket koordinálni tudjuk.

facebook