Dharma a börtönben

Dharma a börtönben

A Buddhista Misszió dharmatanítói tevékenységet indított a hazai büntetésvégrehajtási intézményekben

A börtönökben, fegyházakban büntetésüket töltő elítéltekkel több vallási felekezet folytat már régóta vallásgyakorlási foglalkozásokat, de a buddhista út rendszerezett tanulmányozására eddig nem volt lehetőség. Ezt a hiányt felismerve – és konkrét felkérésnek eleget téve – kezdődött el ennek kialakítása.

A Buddhista Misszió, annak ellenére, hogy a buddhizmus eredendően nem missziós tevékenységet folytató hagyomány, rendelkezésére áll mindazoknak, akik bármilyen szociális-, anyagi-, kulturális-, vagy vallási gyökerekkel érdeklődést mutatnak a Buddha tanítása iránt. Ez az érdeklődés, érthető módon, azokban is természetesen felmerülhet, akik a társadalom peremére szorultak, akik súlyosan ártó tetteik miatt elzárva kénytelenek tölteni az életüket. Ezeknek az embereknek több ponton is hasonló a helyzetük a Buddháéhoz, hiszen a szenvedést biztosan tapasztalják, ami az ifjú Sziddhártát arra sarkallta, hogy a spirituális keresés útjára lépjen; szeretnének megszabadulni a szenvedéstől és rendelkeznek azzal a veleszületett, őseredeti világossággal, aminek teljes megvalósítása, kibontakoztatása maga a megvilágosodás, a szenvedéstől való tökéletes megszabadulás.

A börtön, mint büntetés végrehajtási intézmény funkciója az, hogy az elítélt számára a büntetés kényszerítő erején keresztül világossá tegye az ártó tett következményeit, valamint, hogy az elrettentés lélektani eszközével élve átnevelje, hogy a kiszabadulása után soha többé ne forduljon újra olyan eszközökhöz, amelyek börtönbe juttatták. A Buddha nem a bűnös megbüntetését tartotta fontosnak, hanem a megtisztulást, megfordulást, a szokásoktól való megszabadulást, a belső átalakulást, ezek lehetőségét hangsúlyozta. Bűnös cselekedetekről beszélt, s ezeket elítélte, de nem bélyegezte meg azt az embert, aki ezeket megtette. Ennek köszönhetően még a hírhedt gyilkos Angulimala is, aki majd’ száz ember életét ontotta ki, képes volt ártó életmódjával szakítva a megszabadulás ösvényére lépni. Mikor a Buddha nevében bevisszük a börtönbe a Dharmát, ennek szellemében kell eljárnunk!

Az elítéltben a szenvedő embert látva, bármit is tett az illető, együttérzés ébred bennünk. Ez képezi az alapját a vele való közös munkának. Annak ellenére, hogy az elítélt ugyanazzal az alappal rendelkezik, mint maga a Buddha, azért néhány lényeges ponton jelentős hátrányban van a Felébredettel és a szabadon élő embertársaival szemben. A bezártság, a rideg környezet, a természetes szükségletek és vágyak kielégítésének akadályoztatottsága, a kényszer és erőszak mellett az elkövetett bűntett miatt érzett lekiismeretfurdalás nehezíti az élet teljességének megélését. Annak ellenére, hogy a börtönélet tulajdonképpen nem különbözik jelentősen egy szigorú szerzeteskolostor életétől, az a néhány különbség alapvetően akadályozza az elítéltet abban, hogy bezártságát lelkigyakorlatnak fogja fel. Ennek ellenére a börtönben is lehetséges intenzív lelki gyakorlatokat folytatni és azok segítségével jelentős belső átalakulás és szabadság élhető át. Erre példát adnak azok a tibeti szerzetesek, akik kínai börtönökben hosszú időt töltöttek el. Míg ezek a szerzetesek és apácák korábban, bebörtönzésüket megelőzően már megalapozták a lelki gyakorlataikat, a mi esetünkben általában ezt a munkát a legelejéről kell kezdenünk.

Ahogy már fentebb említettük, az első lépés a szenvedés tényének tudatosítása. Ez önmagában azonban nem jár együtt azzal az elhatározással, hogy buddhisták legyünk, ezért fontos hogy a Buddhista Misszió információs anyagai elérhetők legyenek a börtönökben levő elítéltek számára. Ezért a börtönkönyvtár számára könyveket és egyéb anyagokat biztosítunk. Ezek mutatják fel a megszabadulás első üzenetét. Mivel a személyes kapcsolat elengedhetetlen, a kezdeti érdeklődés felmerülésekor a tanítóink felveszik a kapcsolatot a börtön vezetőségével és ha van, börtönlelkészével, hogy a rendszeres látogatást megszervezhessük.

A börtönben élő emberek számára értékes lehetőség a vallási foglalkozásokon való részvétel, hiszen ilyenkor megtörhetik a hétköznapok nyomasztó monotóniáját, és olyan dolgokkal foglalkozhatnak, amelyek a lelki, szellemi épülésüket szolgálják, segítenek abban, hogy új életet kezdjenek.

Az általunk kínált buddhista vallási praxis hangsúlyos motívuma a buddhista út nem-szektás megközelítése. A hagyományvonalunkra amúgy is jellemző megközelítés ebben az esetben azért is jelentős, mert nem tudhatjuk, hogy az érdeklődő a buddhizmus melyik jellegzetes megnyilvánulási formájában találja majd meg a saját gyakorlási útját. Így a BuddhaDharma alapjaival, a Buddhától származó, minden buddhista közösség által elfogadott tanítások átadását tekintjük követendőnek. Mivel a saját hagyományvonalunk a buddhizmus gyémánt hordozójának, a vadzsrajánának a képviselője, ha erre kifejezett érdeklődés mutatkozik, természetesen lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a gyakorlásnak azt az irányát folytassa az elítélt.

Az általános bevezetést követően 1 és 3 éves képzési programot ajánlunk az érdeklődőknek, amely során módszeresen végigvezetjük a résztvevőket a buddhista filozófia és meditációs gyakorlat lényeges pontjain. Ennek során megismerkednek azokkal a lehetőségekkel, amelyek a börtön falai között is megtapasztalhatóvá teszik a belső szabadság és feltételektől független boldogság elérésének lehetőségét. Megismerkedve az élet univerzális törvényszerűségeivel az életüket a valóság alapjára helyezve, illúziók fátylától mentesen, tudatosan, éberen élhetnek. Szabadulásukat követően ezek a tapasztalatok vélhetően nem múlnak el nyom nélkül, hanem éppen a megtapasztalt jótéteményei által a buddhista út akár élethossziglani gyakorlattá válhat számukra. Az együttérzés és szeretet gyakorlatai megváltoztathatják a gyakorló életfelfogását, rabtársakhoz való viszonyát, ezáltal a cella atmoszféráját. Ez olyan életminőség-változást eredményezhet, ami döntően meghatározza és értelmessé teszi a börtönben töltött éveket.

Úgy gondoljuk, hogy a buddhista út egyetemes karaktere és gyakorlatorientált beállítottsága kivételesen alkalmassá teszi arra, hogy a modern, kiábrándult, erkölcsi és spirituális válságban vívódó ember számára segítséget nyújtson. Különösen fontos és hasznos ez azok számára, akiket a társadalom a tetteik miatt megbélyegzett és kitaszított. A társadalomba való visszailleszkedés folyamatában elengedhetetlen, hogy önmagukat képesek legyenek a teljes életre alkalmasnak tekinteni, az életüket még büntetésük ideje alatt, a börtönben is értelmesnek, hasznosnak látni. A buddhista börtönmisszió célja és értelme éppen ebben áll.

Szerző: 
Amóghavadzsra
facebook