Kavicsok

A buddhista szerzetes és a prostituált egymás mellett laknak. Mindketten tudják egymásról, hogy mivel foglalkozik a másik.
A szerzetest nagyon bosszantja a prostituált foglalkozása, és az azzal járó jövés-menés. Dühében minden egyes látogató érkezésekor egy kavicsot helyez el a kertjében, és közben folyamatosan mérgelődik.

A prostituált az emeleti ablakból látja az egyre szaporodó kavicsokat és arra gondol:
– Lám milyen nagyszerű szomszédom van nekem! Minden elmondott imádság után egy kavicsot helyez el a kertjében és a kavicsok egyre csak szaporodnak.

A látottak nagyon jó érzéssel, hálával és tisztelettel töltik el őt, ezért halálakor a mennybe jut. A szerzetes pedig egyre búskomorabb, egyre pesszimistább lesz az örökös bosszankodás miatt.
Amikor eljön a halál órája, nem tudja lelkét felemelni az általa kívánt magasságokba, ezért – minden tanulmánya és gyakorlása ellenére – a pokolba jut.