Cacafestés, mint szellemi gyakorlat

A caca agyagból, vagy gipszből készült kisméretű tárgy, például Buddhaképmás vagy sztúpaforma. Az elnevezés - állítólag - abból a hangból származik, ami akkor keletkezik, amikor a puha agyagot belepaskolják az öntőformába: ca-ca-ca.

Ha cacát készítünk, akkor a formátlan agyagból, vagy gipszből az erőfeszítésünk révén látható, érzékelhető formában is megjelenik a világban a megvilágosodás lehetősége.

A Buddha halálát követően egy ideig nem ábrázolták őt, legfeljebb a lábnyomát, ami arra utal, hogy az a belső szabadság, amit a megvilágosodott átél, semmilyen módon nem ragadható meg, és nem is ábrázolható, mégis képes hatni a környezetére. Ahol a lábnyomunkat hagyjuk, ott akkor is jelen lesz valami abból, amit mi magunk tettünk, képviseltünk, ha mi már máshol járunk. A Buddha saját példája azonban sokakat inspirált, és a tanítványok felismerték, hogy bizonyos ábrázolások képesek lehetnek arra, hogy az odaadás, bizalom érzését felébresszék, és ezáltal a megvilágosodás megvalósítására inspiráljanak bennünket.

Ezért festenek és formáznak különböző anyagokból Buddhaképmásokat és ezért építenek a világon mindenütt sztúpát a buddhisták. A sztúpa szimbolikusan megjeleníti a Buddha megvilágosodását, sőt a szellemi út egészét. A közösség kis Buddhaképmásokat készít és fest, mantrákat ír, amiket felteker és szép selyemtokba helyez. Így kerülnek bele ezek a sztúpába az építés egy bizonyos fázisában. Ezzel a gesztussal a sztúpa megtelik a megvilágosodás szimbólumaival, a közösség erejével, összpontosított energiájával, tiszta szándékaival, békéjével. Ezáltal válik a sztúpa olyan hellyé, amit felkeresve még azok is megérzik a belső csendet és lelki derűt, akik semmit sem tudnak a buddhizmusról. Így válik a közösség közreműködése évszázadokig a szellemi gyakorlókat szolgáló inspiráció forrásává.

A festés közben gyakorlod az összeszedettséget, és kibontakoztatod az odaadás érzését. A cacafestés az adás gyakorlata: odaadod az idődet, energiádat, figyelmességedet és nem tartod meg a végterméket, a cacát sem, hanem azt is elengeded, hogy a sztúpába kerülhessen.

Ha cacát festesz, közben a következő mantrát mondogathatod:

OṂ ĀH VAJRA RĀJÉ VIRĀJE SVĀHĀ
(óm áh vadzsra rádzsé virádzsé szváhá)
- vajra: gyémánt; rája: király; viraja: tiszta, ragyogó
"OṂ ĀH ragyogjon, mint a gyémántok királya! Legyen!"