A buddhizmus egy önmegfigyelésen és tapasztalatokon alapuló gyakorlati út saját korlátaink meghaladásához, valamint a tartós boldogság és a belső béke eléréséhez. Fölismerése szerint a legtöbb problémánk téves észleléseinkből, előítéleteinkből, önmagunk és az élet félreértéséből fakad.

Az emberiség ősi szakrális nyelveinek egyike a szanszkrit. Ez az a nyelv, amelyen az Indiában keletkezett nagy szellemi hagyományok – a Védák, a jóga, a mahájána buddhizmus – kinyilatkoztatása végbement, amelyen ezek istenségei megidézhetők, varázsigéi kimondhatók.

A samatha meditáció a tudat elcsendesítésének és az összeszedett elmélyedés elérésének eszköze. Módszere az egyhegyű figyelem kifejlesztése, amelynek révén a gyakorló belső nyugalmat és stabilitást ér el. Ez a békés, tiszta tudatállapot nemcsak a belátás (vipasszaná) gyakorlásához elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy megtanuljuk kézben tartani mérgező érzelmeinket, például a haragot, a félelmet, az idegeskedést, a kétségbeesést vagy a nyugtalanságot.