Jelenlegi emberi születésünkben a legtöbben rendelkezünk a nyolc szabadság és a tíz szerencsés körülmény ritka áldásával, ám életünk gyorsan elszalad. Hogyan élhetünk értelmesen a lehetőségekkel, amelyeket különleges helyzetünk kínál? A mulandóság nemcsak abban az értelemben fenyeget bennünket, hogy a test halála véget vet e kivételes adottságunknak.

A bardószemináriumhoz kapcsolódó közös gyakorlásokon olyan meditációs módszereket sajátítunk el és próbálunk ki közösen, amelyek a haldoklás során és a halál utáni köztes lét egyes szakaszaiban, valamint az élet változásai közepette egyaránt segítenek irányításunk alatt tartani a tudatunkat, és lehetővé teszik, hogy a köztes létállapotokban átélt élményeink elvezessenek bennünket a valóság mélyebb természetének átlátásához.

A hétköznapi életben gyakran mások rovására keressük a boldogságot: azt hisszük, hogy az élet értékes dolgait a többi emberrel folytatott versengésben, tőlük elvéve szerezhetjük meg. Ha tudatára ébredünk, mennyire mélyen össze vagyunk kötve az összes élőlénnyel, rájövünk, hogy a szenvedéstől való egyéni megszabadulás teljesen illuzórikus.