Templomavatás Szegeden
2021. szeptember 24-én Szegeden a Szent László u. 4/b-ben ünnepélyes keretek között felavattuk a Buddhista Misszió új templomát, amely a Tusita Szeged Nevet kapta, és a soproni hasonnevű centrum után ez lesz az egyház második ilyen nevű vidéki helyszíne.
A hagyomány szerint Maitréja a Tusita mennyországban várja, hogy emberként megszületve elérje a tökéletes megvilágosodást. Más mennyországokhoz hasonlóan a Tusitáról is úgy tartják, hogy elérhető meditáció útján is.
Az ünnepségen a résztvevők online hallhatták a Maitreya Mandala svájci tanítójának Sita Vajramatinak és közösségünk szellemi vezetőjének, Tiszteletreméltó Vajramalának köszöntő szavait.
Tiszteletreméltó Lílávadzsra tanító beszédében kifejtette, hogy az ilyen helyszínek, mint ez a most megnyílt templom, a buddhisták számára igazi menedéket jelentenek.
Tiszteletreméltó Vajramala üdvözlő beszéde:
"Kedves Szegedi Dharma-barátaim!
Ma nagy örömmel üdvözlöm minden szegedi barátomat a Tusita templom megnyitóján, és kívánom mindazoknak, akik ott dolgoznak, tanulnak és gyakorolnak, hogy részesüljenek a hagyományvonalunk áldásában.
A Buddhista Misszió Magyarországi Árya Maitreya Mandala egyházközösségnek regionális csoportja annak eredményeként jöhetett létre, hogy Lílávadzsra több éven át Szegeden tartott előadásokat. Ezt követően Amoghavajra kísérte rendszeresen a csoportot, és fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy az itteni emberek komoly érdeklődést mutatnak a Dharma tanulmányozása és gyakorlása iránt.
Sőt, még egy buddhista központért is hajlandóak felelősséget vállalni.
A szegedi csoport egyes tagjai még attól sem riadtak vissza, hogy éveken át havonta egyszer Budapestre jöjjenek a tanulmányi hétvégékre. Így a szegedi csoport már évek óta ismertem és jelen voltak számomra.
És mintha csak a karma akarta volna így, még az überlingeni szangha egyik fiatal tagja is Szegeden tanult két évig, és emiatt is mindig szemem előtt tartottam ezt a helyet.
Először akkor jártam Szegeden, egy rövid látogatáson, amikor a szegedi börtön két fogvatartottját látogattam meg, akik Amoghavajra tanítása révén ismerkedtek meg a buddhizmussal, és intenzíven tanulták és gyakorolták azt.
Néha úgy gondolom, hogy ezt jelnek tekinthetjük, hiszen nem akarjuk-e mindannyian kiszabadítani magunkat a szamszára börtönéből.
Ennek ellenére csak a koronavírus járvány idején kezdtem el intenzívebben foglalkozni ezzel a várossal, és idén néhányszor el is látogattam oda.
Egyszóval nemcsak ettől az idilli dél-magyarországi várostól vagyok elragadtatva, hanem ettől a háztól is, amely valóban ideális a céljainkra.
Köszönöm Lílávadzsrának, hogy elindította ezt a csoportot. Köszönöm Amoghavajrának, aki nyolc éven át utazott Sopronból Szegedre, hogy az itteni embereket szolgálja. Köszönöm Vijayavajrának, aki fáradhatatlanul dolgozott ennek a háznak a megszerzésén és felújításán. Köszönöm az Egyházi Tanácsnak, ami bölcs döntést hozott azzal, hogy jóváhagyta ezt a projektet.
Legyen ez a ház a Buddha Dharmával való találkozás helyszíne!
Legyen ez a hely, olyan hely, ahol az embereket újra és újra inspirálják a Buddha szavai, és gyökérgurunk, Láma Anagrika Govinda szavai, amelyeket tanítványainak adott, és amelyek az európai társadalmi változásokat tekintve ma is rendkívül aktuálisak.
A Buddha és a nagy mesterek időtlen tanításai, amelyeket Govinda láma elérhetővé tett számunkra a könyvein keresztül, bontakoztassák ki itt gyógyító hatásukat!
Azonban ahhoz, hogy egy ilyen központ kifejthesse erejét és hatását, szükség van mindazok erőfeszítésére és együttműködésére, akik felelősséget vállalnak érte. Tanítók, tanítványok, barátok és támogatók. Szeretném kérni a közösség minden tagját arra, hogy ilyen módon működjön együtt egymással, hogy a szegedi szangha a "tudat és a szív közösségévé" válhasson. Egy olyan eszményképpé, amire Govinda láma mindig is emlékeztetett bennünket.
Ápoljuk a jó barátság szellemét ebben a szanghában, amelyről a Buddha azt mondta, hogy nem csupán a Dharma fele, hanem ez az egész Dharma.
A Buddhák és Bodhiszattvák óvják és áldják meg mindazokat akik betérnek ebbe a házba!"
