Skip to content

A buddhista sztúpa pszichokozmikus jelképrendszere

Kinek ajánljuk? Gyakorlóknak, akik a sztúpát nemcsak körüljárni szeretnék, hanem olvasni is. A buddhista művészet iránt érdeklődőknek, akik az első és máig legihletettebb kalauzt keresik. És mindenkinek, aki meg szeretné tudni, hogyan lesz egy kőhalomból a tudat térképe.
A buddhista sztúpa

Nagy örömmel tesszük közzé, hogy újra megjelent Láma Anagarika Govinda könyve

A BUDDHISTA SZTÚPA PSZICHOKOZMIKUS JELKÉPRENDSZERE


a Buddhista Misszió – Maitreya Kiadó gondozásában

Könyvajánló:

Ahol a buddhizmus virágzott, látható nyomokat hagyott maga után olyan emlékművek formájában, amelyeknek az eredete a történelem előtti sírdombokban keresendő. Ezek a sírdombok tömör építmények voltak, alakjukat tekintve pedig félgömb, kúp, gúla vagy más, hasonlóan egyszerű térgeometriai formát öltöttek, és hősök, szentek, királyok s egyéb neves személyiségek maradványait őrizték. Indiában a leggyakoribb forma a többé-kevésbé félgömb alakú sírdomb volt, amit az első buddhista sztúpák vagy csaitják alapján ismerünk.

A szanszkrit stūpa szó eredetileg nem épületet jelentett, hanem hajfürtöt, kontyot, fejtetőt — a legmagasabb pontot, ahol valami összegyűlik és kicsúcsosodik. Az ókori indiai költők a fa lombkoronájára és a felcsapó lángra is használták a szót, amiben benne volt, hogy valami a magasba tör.  A sztúpák a buddhista hagyományban nem lelkek vagy szellemek lakhelyei vagy varázserejű anyagok puszta tartályai, mint a történelem előtti korokban, hanem olyan emlékművek, amelyek a későbbi nemzedékeket emlékeztetik az emberiség nagy úttörőire, biztatást nyújtanak számukra saját megszabadulásért folytatott küzdelmükben, és „megnyugtatják és boldogsággal töltik el” a szívüket.

A tibetiek aztán — jellemző módon — nem a szót fordították le, hanem azt, amire való: a csörten annyit tesz, “a tisztelet támasza”. E két név között feszül ki mindaz, amiről ez a könyv szól: valami, ami fölfelé mutat, és valami, amire támaszkodni lehet.

Lama Govinda még a múlt század húszas éveinek elején római ösztöndíjjal járta a Földközi-tenger vidékét és Észak-Afrikát,ahol az ősi sírdombokat kutatta. Ott értette meg, hogy ezek a régi kultúrák a halált nem az élet ellenségének látták, hanem a másik oldalának — és hogy számukra a világ eleven volt: élt benne minden kő, fa, hegy és felhő. Néhány évvel később, miután a német festő-régész Ernst Lothar Hoffmannból először théraváda vándor lett, majd a tibeti hagyomány követője, a sztúpa körül járt kör teljes lett számára: mélyen megértette, hogy a Buddha halála után emelt nyolc csörten ugyanannak az ősi hagyománynak a folytatása, amelyet ő az európai és afrikai halmok között ismert meg. A sztúpa tehát az ő személyes életútjának is a metaforája. Talán ezért tudott róla úgy írni, ahogy előtte senki.

Mert a kérdést, amit ez a könyv feltesz, előtte komoly európai tudós nemigen merte ilyen egyszerűen : mit jelent valójában ez az építmény? A kötetet alkotó elemzések megírásának idején a korabeli tudomány alaprajzokat mért és keletkezési évszámokat állapított meg, szinte csak építészeti/archeológiai szemszögből vizsgálta a sztúpákat. Govinda ehelyett azt nézte, amit a zarándok lát: egy élő szimbólumrendszert, amelyen minden elemnek jelentése van: az építmény egyszerre képe a világegyetemnek, a megvilágosodás felé vezető útnak és magának az emberi testnek. Kívül kozmosz, belül térkép, egy hatékony meditációs eszköz. Írásának központi gondolata az, hogy a sztúpa egyetemes jelképrendszerén keresztül az emberiség mély szellemi örökségével kerülünk kapcsolatba.

A Buddhista Misszió hagyományvonalának alapítója Lama Anagarika Govinda nemcsak buddhista tanító, de művész is volt: jól követhető rajzokkal tette teljessé mondanivalóját. A formák leírása/rögzítés mögött pedig végig ott húzódik a kérdés— mit tesz ez az építmény azzal, aki elébe áll, háromszor vagy többször körüljárja, vagy éppen csak maga elé idézi? Ahogyan ő fogalmazta: “A buddhisták számára a magasabb tudatállapotok elérése nem a hétköznapi élettel történő erőszakos szakítást vagy a világ megtagadását, hanem az illuzórikus ellentétek meghaladását jelenti, hiszen tudják, hogy a transzcendens még az anyagi formákban is benne rejlik, ezért lehetnek a szimbólumai annak a magasabb valóságnak, amelyre az ember időtlen idők óta törekszik.”

Kinek ajánljuk? Gyakorlóknak, akik a sztúpát nemcsak körüljárni szeretnék, hanem olvasni is. A buddhista művészet iránt érdeklődőknek, akik az első és máig legihletettebb kalauzt keresik. És mindenkinek, aki meg szeretné tudni, hogyan lesz egy halom kőből a tudat térképe.

Fordító: Erdődy Péter
Szerkesztő: Lílávadzsra Pressing Lajos
Megjelenés éve: 2026. július

A könyv borítóján Láma Anagarika Govinda sztúpa látható, amely a Buddhista Misszió Maitreya Templom udvarán, Budapesten található.


MEGVÁSÁROLHATÓ ELŐZETES EGYEZTETÉS ALAPJÁN

a Buddhista Misszió Dharma Könyvtárában személyesen

Cím:  Keleti Kulturális Központ
1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 5. I/10. (kapucsengő: 10)

FONTOS:
Kérjük, hogy vásárlási szándékát előzetesen egyeztesse velünk az alábbi elérhetőségek egyikén:

Email:

Telefon: +3620 806 4608
Hanuder Nagy Gyöngyi Rohiní


A könyv ára:
5.500 Ft


Láma Anagarika Govinda

Kapcsolódó cikkek
Amoghavajra, Khémá
A hagyomány különbséget tesz a bódhicsitta két aspektusa között: egyfelől rendelkezik egy aktív oldallal, amit viszonylagos bódhicsittának nevezünk; s a másik oldala pedig az abszolút, vagy végső aspektusa ugyanannak a minőségnek.
Amoghavajra, Khémá
Santideva a legdrágább kincsként, az erényes cselekedetek királyaként említi a bódhicsittát, mint a szenvedés megszüntetésére a legmegfelelőbb eszközt. A bódhicsitta olyan, mint a kívánságteljesítő fa: ezzel minden Dharma gyakorlat végtelen sok, kimeríthetetlen gyümölcsöt terem.
Vijayavajra
Két és fél ezer évvel ezelőtt egy ember pontosan ugyanezt a vihart vette észre — a tudat ősi viharát, amely minden korban más álruhát ölt —, és úgy döntött, addig nem nyugszik, amíg fel nem számolja a szenvedés minden formáját. Ma őt ünnepeljük.
Vajramala
Mindannyian kölcsönös függésben élünk. Életminőségünk attól függ, hogy mindennapjainkat az értékrendünknek megfelelően alakítjuk-e. A Buddha által közvetített értékek azon a belátáson alapulnak, hogy a nem-üdvös cselekvés ártalmas és szenvedést okoz.
Vijayavajra
Támaszkodj olyan mahayana tanítóra aki fegyelmezett, derűs, nyugodt. Szerető kedvességgel rendelkezik; a valóságot alaposan ismeri és jártassága van a tanítványok vezetésében.
Amoghavajra
A buddhista út központi motívuma az a belső mozzanat, amellyel az illúzióink álmaiból felébredünk a valóságra. Ezt az önmagára eszmélő világosságot nevezzük szanszkritül "bódhicsittának",
Vijayavajra
Ma éjszaka a Nap a legmélyebb pontján jár. A leghosszabb éjszaka ez, a sötétség csúcspontja. Odakint a világ visszafojtja a lélegzetét. Őseink — minden kultúrában, minden égtájon — tudták, hogy ez a pillanat nem a sötétség győzelme.
Lama Anagarika Govinda
Ki vagy, ó, Hatalmas, ki szívem kapuján kopogtatsz? Bölcsesség és szeretet sugara, ki egy hallgatag Muni ragyogó aurájából árad, hogy megvilágítsa mindazokat, akiknek tudata kész befogadni a megszabadulás nemes üzenetét?
Amoghavajra, Meditációs gondolatok
Talán meglepő, de buddhistáknak is lehet karácsonya. Mi buddhisták is látjuk, hogy egyre nő a sötétség, és szomjazzuk a fényt. Körülnézünk és lépten-nyomon adventi koszorút látunk. Az ember azt gondolná, hogy az adventi koszorúnak semmi köze a buddhista úthoz,
Buddhista sztúpa, Lílávadzsra
A sztúpa egy olyan kultikus építmény, amely a buddhizmust megelőző korokból származik, de a buddhizmus őrizte meg egészen napjainkig, és ruházta fel szakrális jelentőséggel.
Buddhista Misszió
Áttekintés

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k adatait a böngésző tárolja, és olyan funkciókat lát el, mint például felismeri Önt, amikor visszatér weboldalunkra, és segít csapatunknak megérteni, hogy a webhely mely részeit találja a legérdekesebbnek és leghasznosabbnak.