április 28. 
18:00 – 19:20Buddhizmus
Mi a buddhizmus?
A buddhista vallás több mint 300 millió követőjével ma is az egyik legnagyobb világvallás. Hívei a Buddha tanításait követik, aki történeti személy volt és a saját erejéből, meditációs gyakorlatai segítségével jutott el a megvilágosodáshoz.
A Buddha útja
2500 évvel ezelőtt élt Indiában egy herceg, akit Gótama Sziddhártának hívtak. Trónörökös lévén mindene megvolt, magas fokú képzésben részesült, udvarhölgyek vették körül, egyszóval élvezte az életet. Ezért viszont nagy árat fizetett: nem tudott semmit a külvilágról, nem tudta, hogyan zajlik az élet a palota falain kívül.
A Négy Nemes Igazság és a Nemes Nyolcrétű Ösvény
A Buddha általában a konkrét kérdésekre vagy felvetésekre válaszolt, amikor valakit személyesen tanított. Igény mutatkozott azonban arra is, hogy tanításait általánosabb megfogalmazásban összegezze. Legmélyebb fölismerését a belső békéhez vezető úton a Négy Nemes Igazságban fogalmazta meg.
A buddhizmus főbb irányzatai
A buddhizmuson belül az évszázadok során három nagy irányzat fejlődött ki: a hínajána (kis szekér), a mahájána (nagy szekér) és a vadzsrajána (gyémánt szekér, vagy hordozó) buddhizmus. Mindhárom a megvilágosodás elérését célozza a Buddha iránymutatása alapján, a tudat fejlesztésén keresztül.
Úton
Hétköznapi életünkben alapvetően két mintát követünk. Az egyik szerint napjaink nagyon hasonlóan telnek és mi kínosan ügyelünk, nehogy bármi megbontsa szokásaink, állandó tevékenységeink ismétlődő egyformaságát. Ezek az ismerős, ezerszer átélt helyzetek a biztonság és az állandóság illúzióját keltik bennünk. Inkább vállaljuk a rosszat, mert az már nem okozhat meglepetést, és nem hagyjuk, hogy bármi új beférkőzzön ebbe a megszokott kis unalomba. Még
akkor sem, ha a sejtjük: a változás hozhat jót, örömet is. Bennünk van a félelem: mi lesz, ha mégsem?
De miért ne kockáztathatnánk?
Változtatni = változni
A változtatás lehetőségét sokszor elhessegetjük. Kifogásaink kifogyhatatlanok. Pedig mindannyian vágyunk az örömre, csak nem tudjuk pontosan, mit is kellene tennünk érte, min kellene változtatnunk. Érezzük, hogy nincsenek rendben a dolgaink, de nem látjuk, pontosan mi okozza ezt. Ezen a ponton nagy segítség lehet egy vallási vagy szellemi tanítással való találkozás. A probléma igazi oka ugyanis nem külső dolgokban keresendő. A különböző szellemi utak arra hívják fel a figyelmünket, hogy a változtatást magunkon kell végrehajtanunk.
Buddha, mint menedék
A menedékvétel jelentősége – a megkeresztelkedéshez hasonlóan – abban áll, hogy tudatosan felvállaljuk az új irányt. Elköteleződünk amellett, hogy kilépünk mindennapi életünk kényszerítő szokásaiból, kicsinyességéből, önzéséből. Boldogságunkat ettől kezdve nem tesszük függővé pénztől, karriertől, anyagi dolgok gyűjtögetésétől. Nem azért, mintha ezek megvetendő dolgok lennének, hanem mert megértettük, hogy egy olyan hamis utat képviselnek,
amely mindig csak ígér, de amelyen soha nincs beteljesülés.
Melyiket a 84 ezerből?
Amikor elhatározzuk, hogy komolyan belevágunk egy szellemi tanítás tanulmányozásába – végső soron önmagunk megismerésébe –, akkor a különböző módszerek és technikák zavarba ejtően sokféle leírásával találkozhatunk. Minden írás és minden tanító egy kicsit másképp közvetíti a Tant, másra helyezi a hangsúlyt, másfajta meditációt ajánl, másképpen fogalmazza meg, hogy szerinte mi a lényeg. Nem könnyű eligazodni ebben a nagy kínálatban.
Meditáció
Bár a buddhizmus a szenvedés felismeréséből és a problémákkal való szembenézésből indul ki, a meditáció célja a szenvedés okainak legyőzése és pozitív tulajdonságaink kifejlesztése. A gyakorláshoz nem kell hátat fordítanunk eddigi életünknek és magunk mögött mindent felégetve remeteségbe vonulnunk. A legtöbb meditációt éppen emberi kapcsolatainkban, hétköznapi ténykedéseinkben lehet a legjobban alkalmazni.
Gyökérjóga
Az úgynevezett gyökérjóga az indiai és tibeti gyémántút-buddhizmus ősi gyakorlatrendszere, amelyet tanítóink a nyugati buddhista gyakorlók számára alkalmas formába öntöttek, és magyar nyelvre is lefordítottak. Alapvető, egyszerű gyakorlatokat tartalmaz, amelyek kezdő és régebb óta az úton járó gyakorlók számára egyaránt ajánlottak.
Elvonulások és tanfolyamok
Nyaranta elvonulunk a világtól egy csendes, természetközeli helyre. Ezzel egy kicsit belekóstolunk a szerzetesi életbe is. Ha csak egy hétre is, de magunk mögött hagyjuk a mobiltelefonunkat, határidőnaplónkat, férjünket, feleségünket, barátokat, és találkozunk önmagunkkal úgy, ahogy éppen akkor vagyunk. Hajnalban kelünk, meditálunk, tanításokat hallgatunk, közösen főzzük meg és fogyasztjuk el az ételeket, és lelkileg-szellemileg tisztábban térünk vissza a mindennapokba, s a tanultakat igyekszünk beépíteni az életünkbe.
