Buddhizmus

A sztúpa egy olyan kultikus építmény, amely a buddhizmust megelőző korokból származik, de a buddhizmus őrizte meg egészen napjainkig, és ruházta fel szakrális jelentőséggel.

A tantrikus ikonográfia képein azok az istenségek viselnek csonteszközöket, amelyek radikálisan szembesítenek a valóság tényével.

„Az életnek önmagában nincs értelme, csak abban a jelentésben, amit mi adunk neki. Mint az agyagot a művész kezében, átalakíthatjuk isteni formává, vagy csupán ideiglenes hasznosságú edénnyé.” (Govinda láma, 1969)

Ahhoz, hogy jártasak legyünk a meditációban, megtanulunk azonosulni és dolgozni a figyelemeltereléssel, ami az elme arra való hajlama, hogy gondolatokba és álmodozásokba sodródjon.

Amit a meditációval próbálunk elérni, az az, hogy megtanítsuk magunkat arra, hogyan alakítsunk ki másfajta viszonyt a gondolatainkkal és érzelmeinkkel.

A jelenkor embere elveszítette ősi mágikus képességeit. Ezt pedig azért történt, mert minden figyelmét kifelé fordította, mert csak külső eszközöket keresett.

Az egység szellemi értelemben a különbözőségeknek tökéletes együttműködése és a poláris ellentétek elválaszthatatlansága.

Rev. Amoghavajra Hargitai Gábor ünnepi beszéde. Elhangzott 2018. december 22-én, a Szeretet Buddhájának, Maitreyának szentelt ünnepen.

A valóság különbözik attól, amit igazságnak nevezünk, méghozzá aképpen, ahogyan egy definíció a tényektől különbözik. A definíció minden esetben körülhatárolást jelent, úgy térben, mint időben.

A természet maga adta a kezünkbe a halhatatlanság kulcsát, amikor megmutatta hogy az élet továbbadása az odaadás aktusán nyugszik.