A Dalai Láma Őszentsége 90. születésnapjára

སྐྱེས་དཀར་ཚེ་ལ་བཀྲ་ཤིས་བདེ་ལེགས་སུ།

Kjekar cela tashi delek su

Tisztelettel és mély hálával köszöntjük Dalai Láma Őszentségét 90. születésnapja alkalmából a Buddhista Misszió közössége nevében. Kívánjuk neki, hogy még sokáig forgassa a Dharma kerekét!

A 14. Dalai Láma magávalragadó személyisége, derűs lénye, jellegzetes, szívből jövő nevetése, tanításainak mélysége emberek tízmilliói számára ad reményt és vigasztalást. A világ egyik legfontosabb szellemi vezetőjeként is végtelenül nyílt, szerény és közvetlen ember.Száműzetésben – szabadon című magyarul is megjelent önéletírásának bevezetőjében így fogalmaz:

„Dalai Láma – ahány ember, annyifélét ért e kifejezésen. Vannak akik úgy értik, élő buddha vagyok, a könyörületesség bódhiszattvájának, Avalókitésvarának földi megtestesülése. Másoknak azt jelenti, »istenkirály« volnék. (…) Számomra a »dalai láma« egyszerűen az általam betöltött tisztség viselője. Emberi lény vagyok én is, történetesen tibeti, aki úgy döntött, hogy buddhista szerzetes lesz. Egyszerű szerzetes.”

Amikor 90 évvel ezelőtt, 1935. július 6-án egy parasztcsalád ötödik gyermekeként Tibet Amdo tartományában, Takcer faluban újratestesült ebben a földi világban, a Lhamo Thundup (Vágytöltő Istennő) nevet adták neki. Mivel ekkoriban legidősebb bátyját évekkel azelőtt a 13. Dalai Láma tulkuként, Takcer Rinpocse reinkarnációjaként ismerte el, így természetesen senki sem sejtette hogy az újszülött különböznék bármely közönséges falusi csecsemőtől, hiszen elképzelhetetlen volt, hogy egy és ugyanazon családban több tulku is szülessék, pláne hogy ő lesz majd a következő Dalai Láma.

Néhány jel viszont, amit akkor szülei még máshogy értelmeztek, utalt a jövőre: a kisded egyik kedves foglalatossága volt, hogy egy táskába szórta a holmiját, mintha csak hosszú utazásra készülődne és azt mondogatta: „Lhászába megyek”.

Még három éves sem volt, amikor a dalai láma újjászületésének felkutatására létrejött bizottság tagjai megérkeztek hozzájuk. A csoport nem fedte fel valódi célját, csak szállást kért éjszakára. Ám vezetőjüket Kencang Rinpocsét Lhamo Thundup felismerte és az kiáltotta, Szera láma. Szera a Rinpocse kolostorát jelölte. Később a gyermek az eléje tett relikviák közül mindig azokat választotta ki, melyek elődjének, a 13. Dalai Lámának a személyes tárgyai voltak. A bizottság ekkor már tudta: megtalálták, akit kerestek, és a Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyatszo (jelentése: szent egyetlen, gyengéd dicsőség, magasztosan szóló, könyörületes, a hit tanult védője, erényekkel ékes ragyogó óceán) vallási nevet kapta.

Ezután a – máig töretlenül folytatódó – tanulás és gyakorlás évei következtek. Tizenöt éves korában a politikai és spirituális hatalom teljes súlya hárult rá, amikor Tibet legfiatalabb Dalai Lámája lett a történelemben. A következő évtizedek során szembe kellett néznie hazája megszállásával, népének szenvedésével, és végül az emigrációval, amely során hatmillió tibeti nevében kellett szólnia a világ előtt.

Őszentsége tanításainak középpontjában mindig az együttérzés állt. Az emberi szív természetes jóságába vetett hite soha nem rendült meg, még a legsötétebb időkben sem. Tanításaival megmutatta nekünk, hogy az igazi boldogság forrása nem a külső körülményekben, hanem a belső békében és abban a szeretetteli együttérzésben rejlik, amelyet minden élőlény iránt érzünk.

„Ha nap mint nap gyakorolnánk az együttérzést, már egy hét alatt megváltozna a világ” – mondta egyszer, és ezzel a gondolattal inspirált milliókat világszerte. Őszentsége nemcsak tanítja az együttérzést, hanem példát mutat abban, hogyan lehet szeretetet érezni azok iránt is, akik bántanak bennünket.

Őszentsége egyedülálló módon ötvözte a hagyományos buddhista bölcsességet a modern tudományos megismeréssel. Több mint harminc éve szervez rendszeres párbeszédeket vezető tudósokkal, kutatókkal, hogy feltárja az emberi elme természetét és az emberi szenvedés gyökereit. Következetesen képviselte az erőszakmentes ellenállás elvét, hazája függetlenségéért kiállva mindig Gandhi példáját követte. 1989-ben Nobel-békedíjjal ismerték el erőfeszítéseit. Tanításai révén nemcsak a tibeti buddhizmus, hanem az egész emberiség spirituális örökségét gazdagította. Beszédei és írásai révén olyan univerzális értékeket közvetített, amelyek minden vallás és kultúra híveinek szólnak: a szeretet, az együttérzés, a megbocsátás és a bölcsesség értékeit.

A magyarországi buddhisták, így a mi közösségünk számára Őszentsége mindig is a buddhizmus legfontosabb közvetítőjének számított. Amikor 1985. július 22. és augusztus 1. között a svájci Rikonban Kálacsakra beavatást adott, a Buddhista Misszió tagjai közül szellemi vezetőnk, Tiszteletreméltó Vajramala mellett többek között korábbi ügyvivőnk Horváth József és néhai rendtagunk Kerti Mária is abban a szerencsében részesülhetett, hogy ott lehetett ezen a jeles eseményen. Amikor 1992-ben, majd 1996-ban és 2010-ben ellátogatott hazánkba, személyes példájával mutatta meg, mit jelent a valódi spirituális vezetés. 1996-ban ő avatta fel a zalaszántói Béke Sztúpát, a 2010-es látogatásának szervezőbizottságában pedig közösségünk tagjai is aktív szerepet vállaltak.

Hálával gondolunk Őszentségére mindazért, amit az emberiségért, mindannyiunkért tett. Tanításai, magyarul is olvasható könyveivel megszámlálhatatlan ember talált békére, megértésre és boldogságra. Személyes példájával bebizonyította, hogy egy ember is képes megváltoztatni a világot.

Szívből kívánjuk, hogy Őszentsége még hosszú éveken át lehessen körünkben, hogy bölcsessége és együttérzése továbbra is vezérelje azokat, akik az igazság és a béke útján járnak. Kívánjuk, hogy jó egészsége megmaradjon, hogy tovább taníthasson.

Összes érdemünket és minden jó cselekedetünket Őszentségének ajánljuk fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk hosszú életéhez és tanításainak továbbéléséhez.

Ima Őszentsége a XIV. Dalai Láma hosszú életéért

གངས་རི་རྭ་བས་བསྐོར་བའི་ཞིང་ཁམས་འདིར།
ཕན་དང་བདེ་བ་མ་ལུས་འབྱུང་བའི་གནས།
སྤྱན་རས་གཟིགས་དབང་བསྟན་འཛིན་རྒྱ་མཚོ་ཡི།
ཞབས་པད་སྲིད་མཐའི་བར་དུ་བརྟན་གྱུར་ཅིག།

GANG RI RAVE KORVE SING KAM DIR/PEN DANG DE VA MALÜ DZSUNG VE NE /
CSENREZI VANG TENZIN GYATCO JI/SAB PE SZI TE BAR DU TEN GYUR CSIG //

E tiszta földön, melyet havas hegyeknek gyűrűje keretez, Te, aki minden jóság és gyönyörűség
forrása vagy, hatalmas Csenrézi, Tenzin Gyatszo, lábad lótuszán állj szilárdan, a szamszára végezetéig!


Om Mani Padme Hum