augusztus 07. 
Egésznapos –
Nagy örömmel tesszük közzé, hogy újra megjelent Láma Anagarika Govinda könyve
A BUDDHISTA SZTÚPA PSZICHOKOZMIKUS JELKÉPRENDSZERE
a Buddhista Misszió – Maitreya Kiadó gondozásában
Könyvajánló:
Ahol a buddhizmus virágzott, látható nyomokat hagyott maga után olyan emlékművek formájában, amelyeknek az eredete a történelem előtti sírdombokban keresendő. Ezek a sírdombok tömör építmények voltak, alakjukat tekintve pedig félgömb, kúp, gúla vagy más, hasonlóan egyszerű térgeometriai formát öltöttek, és hősök, szentek, királyok s egyéb neves személyiségek maradványait őrizték. Indiában a leggyakoribb forma a többé-kevésbé félgömb alakú sírdomb volt, amit az első buddhista sztúpák vagy csaitják alapján ismerünk.
A szanszkrit stūpa szó eredetileg nem épületet jelentett, hanem hajfürtöt, kontyot, fejtetőt — a legmagasabb pontot, ahol valami összegyűlik és kicsúcsosodik. Az ókori indiai költők a fa lombkoronájára és a felcsapó lángra is használták a szót, amiben benne volt, hogy valami a magasba tör. A sztúpák a buddhista hagyományban nem lelkek vagy szellemek lakhelyei vagy varázserejű anyagok puszta tartályai, mint a történelem előtti korokban, hanem olyan emlékművek, amelyek a későbbi nemzedékeket emlékeztetik az emberiség nagy úttörőire, biztatást nyújtanak számukra saját megszabadulásért folytatott küzdelmükben, és „megnyugtatják és boldogsággal töltik el” a szívüket.
A tibetiek aztán — jellemző módon — nem a szót fordították le, hanem azt, amire való: a csörten annyit tesz, “a tisztelet támasza”. E két név között feszül ki mindaz, amiről ez a könyv szól: valami, ami fölfelé mutat, és valami, amire támaszkodni lehet.
Lama Govinda még a múlt század húszas éveinek elején római ösztöndíjjal járta a Földközi-tenger vidékét és Észak-Afrikát,ahol az ősi sírdombokat kutatta. Ott értette meg, hogy ezek a régi kultúrák a halált nem az élet ellenségének látták, hanem a másik oldalának — és hogy számukra a világ eleven volt: élt benne minden kő, fa, hegy és felhő. Néhány évvel később, miután a német festő-régész Ernst Lothar Hoffmannból először théraváda vándor lett, majd a tibeti hagyomány követője, a sztúpa körül járt kör teljes lett számára: mélyen megértette, hogy a Buddha halála után emelt nyolc csörten ugyanannak az ősi hagyománynak a folytatása, amelyet ő az európai és afrikai halmok között ismert meg. A sztúpa tehát az ő személyes életútjának is a metaforája. Talán ezért tudott róla úgy írni, ahogy előtte senki.
Mert a kérdést, amit ez a könyv feltesz, előtte komoly európai tudós nemigen merte ilyen egyszerűen : mit jelent valójában ez az építmény? A kötetet alkotó elemzések megírásának idején a korabeli tudomány alaprajzokat mért és keletkezési évszámokat állapított meg, szinte csak építészeti/archeológiai szemszögből vizsgálta a sztúpákat. Govinda ehelyett azt nézte, amit a zarándok lát: egy élő szimbólumrendszert, amelyen minden elemnek jelentése van: az építmény egyszerre képe a világegyetemnek, a megvilágosodás felé vezető útnak és magának az emberi testnek. Kívül kozmosz, belül térkép, egy hatékony meditációs eszköz. Írásának központi gondolata az, hogy a sztúpa egyetemes jelképrendszerén keresztül az emberiség mély szellemi örökségével kerülünk kapcsolatba.
A Buddhista Misszió hagyományvonalának alapítója Lama Anagarika Govinda nemcsak buddhista tanító, de művész is volt: jól követhető rajzokkal tette teljessé mondanivalóját. A formák leírása/rögzítés mögött pedig végig ott húzódik a kérdés— mit tesz ez az építmény azzal, aki elébe áll, háromszor vagy többször körüljárja, vagy éppen csak maga elé idézi? Ahogyan ő fogalmazta: “A buddhisták számára a magasabb tudatállapotok elérése nem a hétköznapi élettel történő erőszakos szakítást vagy a világ megtagadását, hanem az illuzórikus ellentétek meghaladását jelenti, hiszen tudják, hogy a transzcendens még az anyagi formákban is benne rejlik, ezért lehetnek a szimbólumai annak a magasabb valóságnak, amelyre az ember időtlen idők óta törekszik.”
Kinek ajánljuk? Gyakorlóknak, akik a sztúpát nemcsak körüljárni szeretnék, hanem olvasni is. A buddhista művészet iránt érdeklődőknek, akik az első és máig legihletettebb kalauzt keresik. És mindenkinek, aki meg szeretné tudni, hogyan lesz egy halom kőből a tudat térképe.
Fordító: Erdődy Péter
Szerkesztő: Lílávadzsra Pressing Lajos
Megjelenés éve: 2026. július
A könyv borítóján Láma Anagarika Govinda sztúpa látható, amely a Buddhista Misszió Maitreya Templom udvarán, Budapesten található.
MEGVÁSÁROLHATÓ ELŐZETES EGYEZTETÉS ALAPJÁN
a Buddhista Misszió Dharma Könyvtárában személyesen
Cím: Keleti Kulturális Központ
1117 Budapest, Karinthy Frigyes út 5. I/10. (kapucsengő: 10)
FONTOS:
Kérjük, hogy vásárlási szándékát előzetesen egyeztesse velünk az alábbi elérhetőségek egyikén:
Email:
Telefon: +3620 806 4608
Hanuder Nagy Gyöngyi Rohiní
A könyv ára: 5.500 Ft
